kellenek a pikáns ízek, ha lehetne, reggeltől estig chilit harapdálnék, mondjuk egy jó sültzsíroskenyérhez.

de igazából a kínai kelt (16) éppen csak megforgattam egy csepp olívaolajon, sóval, egy gerezd karikákra vágott fokhagymával.

tengeri halfilét (75) vettem, a legegyszerűbbet, amit találtam. (gyerekkoromban az egyik nagymamám, aki egyáltalán nem tudott főzni, karácsonykor mindig ezt a halfilét adta krumplipürével. a halat egyszerűen csak megfőzte és egy kis vajat hagyott elolvadni rajta. ja, és tejszínes gombamártást adott hozzá. de nem olyan híg ízetlen valamit, hanem finomat)
 
én ma ezt a halfilét pár gerezd karikázott fokhagymával és egy szilványi durvára vágott friss gyömbérrel, egy pár csepp szójaszósszal megdinszteltem, aztán nagy lángon lesütöttem róla a levet, amit a párolás alatt kiengedett.
 
legközelebb a halat önmagában fogom csak sóval párolni, és a friss fűszereket külön, öntetnek fogom elkészíteni. nem igazán tetszik a hal színe, amit a szójaszóstól kapott, bár a gyömbéres íze igazán kárpótolt.
 
kb. 400 gramm volt a hal is és a kínai kel is, fejenként kb. 200 kcal.
ja és ma igazán belefért egy kis barnarizs, de az tényleg csak mutatóba volt a tányéron.
 
 
  

A bejegyzés trackback címe:

https://labelladieta.blog.hu/api/trackback/id/tr90951822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása